Zsanga válaszol

Levelek Júliának…

Szeretem ezt a filmet! Semmi mélyen szántó komolyság csak egy nagyon könnyed és szórakoztató romantikus film. Leginkább két dolog miatt szeretem: a végtelenül bájos két női főszereplő (Vanessa Redgrave, Amanda Seyfried), és a mesés toszkán táj miatt, ami szemet gyönyörködtető keretbe foglalja a sztorit.

A történet Veronában indul, ahol Júlia erkélye alatt ma is több tucat levelet hagynak minden nap a szerelmes, kétségbeesett tanácstalan lányok és asszonyok Júliának címezve. Négy vérbeli olasz lány és asszony pedig küldetésének tekinti, hogy minden este kis kosarába összeszedje ezeket a leveleket, és szép sorjában válaszoljanak hol kétségbeesett, hol tanácstalan szerelmeseknek…

Valami hasonló küldetéstudat féle mocorog bennem is azt hiszem.  Tapasztalatból tudom, hogy néha már az is nagyon nagy segítség, ha semmi mást nem teszünk, csak leírjuk mi bánt, mivel nem boldogulunk. Ezzel már is tettünk egy lépést, mert megfogalmaztuk, összeszedtük az ezzel kapcsolatos gondolatainkat, érzéseinket. Én magam is szeretek tanácsot kérni fontos és kevésbé fontos emberektől, mert mindenki más szemszögből látja ugyanazt a dolgot, így engem is hozzásegít ahhoz, hogy egy másik nézőpont felöl közelítsek az adott problémához.

Mindig jobb segítséget kérni attól, aki szívesen teszi, mint egyedül rágódni, vagy sötétben tapogatózni.

Ha úgy érzed, hogy megosztanád velem a gondolataid szívből hallgatlak, ha tanácsot kérsz tőlem, őszintén adom. És ezt nem azért merem ígérni, mert hosszú évek óta, a segítő szakmában dolgozom, vagy mert családterápiával is foglalkozom, sokkal inkább azért, mert NŐ vagyok anya és feleség…ahogyan te is.

Szeretettel: Zsanga