Szilveszteri történet

Kora este volt, a lány ült a meleg szobában és nem kívánkozott sehová. Jól érezte magát, olyan jó volt kifelé bámulni az ablakon, nézni a szállingózó hópihéket, a tájat, ahogyan mindent befedett a fehérség. Nem volt kedve a ma esti bulihoz, számára a szilveszter sosem volt különleges nap, olyan napnak tartotta, mint a többit. Nem szerette a vele járó felhajtást, a kötelező jókedvet, a hangoskodást, a csakazértis bulikat. 

Szilveszteri partyra volt hivatalos, az egyik újdonsült ismerőse invitálta magához. Azon gondolkodott mit vegyen magára. Nem akart feltűnést kelteni, különösebben ismerkedni sem állt szándékában. Valószínűleg megvárja az éjfélt, utána gyorsan taxiba vágja magát és gyorsan ágyba bújik. 

Végül a legújabb ruháját választotta a mályvaszínű hátul kivágottat. A buliba később érkezett, már a lépcsőházban hallotta, hogyan tombolnak a többiek a lakásban. Kényszeredetten becsöngetett, már bánta, hogy egyáltalán eljött. Mennyivel kényelmesebb és csendesebb lett volna otthon köszönteni az új esztendőt. Jobban szerette a beszélgetős összejöveteleket, ahol halkan szól a zene és lehet ismerkedni, társalogni meg effélék. Arra gondolt, ilyen hangzavar mellett, esélye sem lesz szóba elegyedni senkivel. Táncolni különösebben nem szeret, alkoholt csak mértékkel fogyaszt, tehát halálra fogja unni magát.

A csengetésre egy ismeretlen magas fiú nyitott ajtót, aki kedvesen beinvitálta a lakásba.  Szimpatikusnak tűnt, de irtóra magas volt, és nagyon vékony. Az illata határozottan kellemesnek bizonyult, az igaz és a szeme olyan érdekes színű, zöldesnek tűnt. Az jutott eszébe, ilyet még nem is látott, de van ebben a srácban valami, ami zavaró, nagyon magas, igen ez az. 

Ezután összeismertette a többiekkel. A lány felmérte a terepet, az időközben előkerült házi gazdának kezébe nyomta a két üveg pezsgőt és kiválasztva azt a szobát, ahol a legkevesebb vendég tartózkodott, egy hintaszékben foglalt helyet. Nem kezdeményezett, nem csatlakozott senkihez, inkább csak a többi embert nézte.

Így unatkozott már egy órája, amikor megjelent a szobában a magas ismeretlen és egyenesen hozzá lépett. Felkérte táncolni a lányt, aki először nemet mondott, majd később meggondolta magát és a parkett felé vezette a fiút. Tánc közben sokat beszélgettek és azon vették észre magukat, hogy megszűnt számukra a külvilág, már csak ketten vannak a szobában, mintha a zene is csak nekik szólna.  Egyre többször mosolyogtak egymásra. A lány már egyáltalán nem bánta, hogy itt van sőt, arca kipirult a tánctól és a fiú testének közelsége jóleső érzéssel töltötte el.

Nagyon gyorsan megérkezett az éjfél, a közös pezsgőzés és újévi köszöntések után már egymás kezét fogva távoztak a házibuliból.
Egymás kezét azóta sem engedték el, ennek már 26 éve. 
Akkor történt, szilveszterkor.