Az Anyahajó :-))

A rántás fölött állva valljuk be őszintén mindannyian elmerengünk néha azon, hogy mennyivel szebb-jobb-egyszerűbb-izgalmasabb lenne az életünk, ha egy Bree Van de Kamp bőrébe bújtatott Martha Stewart lehetnénk, aki nem mellesleg Monica Belucci körvonalaira hajaz. Aztán a rántásunk odakap és egy pillanatra átvillan az agyunkon lehet, hogy meg kéne próbálnunk azt szeretni ami van?

Meg bizony… mert az legalább annyira szerethető és tökéletes, mint fentebb említett hölgyek bármelyike. Szerencsénkre férjeink, fiaink, apáink nagyon megszeppennének, ha a vasárnapi rántott hús fölött egyszer csak Monica igéző tekintete kacsintana vissza.


Mert mindannyiunkban van egy csipet házi tündér,  egy kisebb divat ikon  és naná, hogy a szex istennő is ott lapul és a többiről még nem is beszéltünk. Csak időnként meg kell állnunk egy pillanatra, hogy átláthassuk a családi életnek nevezett káoszt és tudjuk, most éppen melyik is az aktuális a sok szerepünk közül.  Csak hinnünk kell abban, hogy adott pillanatban lehet az a legjobb.

De ahhoz, hogy ezrediknek, ezt a kaméleon szerepet is magunkra ölthessük. néha kellhet egy kis segítség, egy két jó tanács vagy csak egyszerűen valaki, akinek  elmondhatjuk most épp miért sántult meg szerencsétlen Mónika, vagy fránya Mártát az utóbbi hetekben maga alá temette a szennyes hegy.  A tökéletesség nem abban rejlik, hogy nem hibázunk és nem kérünk segítséget.

 De egyáltalán akarunk mi tökéletes nők lenni?

Vagy egyszerűen csak szeretnénk, ha a feladatainkat könnyebben, gyorsabban elvégezve élvezhetnénk azt, hogy Nők vagyunk egy olyan családban, amiben mindenki úgy érzi jól magát, ahogy van. Nők vagyunk, a világ legzseniálisabb átváltozó művészei, akik a másodperc törtrésze alatt vállnak decens háziasszonyból üvöltő anyatigrissé, ha a körülmények így kívánják.

Hát kell ennél tökéletesebb?

 Családanyák, dolgozó nők vagyunk. Szociális munkásként, saját élettapasztalataink mellé a családi élet és kapcsolatrendszer szövevényeinek elég jelentős spektrumáról sikerült ismereteket begyűjtenünk. Szakemberként a családot, mint rendszert tekintjük és ennek megfelelően dolgozunk a problémák nehézségek megoldásán. De ezek a „szakmaiságok” kiválóan alkalmazhatók bárki számára, ha egy kicsit tudatosabban koncentrál  bizonyos élethelyzetekben. 

A családi rendszernek a működtetése - kiegyensúlyozása, ha tetszik s ha nem legtöbb esetben a nő feladata, természetesen kivételek mindig vannak.  Nyilván bizonyos generációk alapvetően ezt a családi mintát hozzák magukkal, míg másoknál életkorból fakadóan ez már erőteljesen átalakulóban van. A családi élet jól működő rendszerét gyakran akaszthatják meg kisebb vagy komolyabb, esetenként ez egész rendszer újraindítását követelő életesemények, nehézségek. A család életére és annak működésére a párkapcsolati, gyermeknevelési és  gazdasági kérdéseken túl hatással lehet, számtalan más olyan tényező mely a család határain ugyan kívül esik, de hat rá. 

Nőként többségünk feladatának, sőt küldetésének érzi, hogy az „anyahajó” jól működjön, és ha gyanús hangokat hallunk a motortérből, akkor azonnal végiggondoljuk, mi lehet a probléma és hogyan tudnánk ezt megoldani. Természetesen, ebben jó esetben a társunkkal vállvetve dolgozunk, de fülünk nekünk van ezekhez az apró zajokhoz.

Néha az is megesik mindannyiunkkal, hogy azt érezzük kész vége, képtelenek vagyunk ezt a monstrumot tovább navigálni, segítség ki akarunk szállni! Még az is előfordulhat, hogy már a korláton állunk azon töprengve vessük e a tengerbe magunkat vagy sem.  

Minden hajó másként működik, nincs jó vagy rossz konstrukció. Ne felejtsük el, ami nekünk megfelel és el tudjuk fogadni az jó.

Nincsenek jó vagy rossz megoldások csak számunkra megfelelőek. Ami nekünk bevált, az másnak teljesen alkalmatlannak bizonyulhat és fordítva.
 
Szóval mese nincs, az anya hajó nem állhat meg, hiába beteg a szakács, vagy ne adj isten elromlik  a radar. Menni kell, mert különben elsodor az áramlat. 

De ha ügyesen navigálunk - és miért ne menne ez nekünk - akkor biztonságban és stabilan tarthatjuk a hajónkat. És tudni fogjuk azt is, ha irányt kell váltanunk anélkül, hogy a nőiességünk bármiben csorbát szenvedne, vagy háttérbe szorulna eme komoly küldetésünk teljesítése közben.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése