Elég sajátos viszonyban
vagyok az öreggel. És bár a mai napig nagyon kedves nekem, egy ideig eléggé
hadilábon álltam a mostanság szokásos tevékenykedésével.
Egy darabig lelkesen jártunk
a nyomában, és lelkiismeretesen megjelentünk az összes karácsonyi, fenyő és
télapóünnepen, az oviban az iskolában, a cégnél, az egyetemen, az Ákádban, a
kölyökklubban és minden létező helyen. Egy idő után ez engem egyre jobban
kezdett frusztrálni, főleg ahogy elkezdtek sorjázni az egyre kellemetlenebb
kérdések.
- Anya, akkor ez most az
igazi Mikulás??
- De a suliban nem ilyen volt
a kabátja.
- Anyúú a télapónak olyan a
szemüvege, mint a tatának.
- Az árkádos Mikulás sokkal
soványabb, mint amelyik az oviba jött.
- Anya ezek kamu télapók??
És akkor próbálj meg őszintének
tűnni, nem hülyeséget mondani, és nem összetiporni a kis lelkében féltve őrzött,
fantasztikus, szánnal földet körbe röppenő Télapó képét.
Bántott a dolog rendesen, és mérges is voltam.
Mert őszintén szólva fölöslegesnek is tartottam ezt a fajta ” minden áron ünnep
ha kell ha nem” módit. Döntöttem, befejeztük a mindenféle ünnepségekre járást,
amennyire lehet legalábbis minimalizáltuk.
Egyrészt a fentebb okozott zűrzavar miatt,
másrészt mert azt vettem észre, hogy a folyamatos zarándoklatban egész egyszerűen
besokallnak az ünneptől.
És amikorra elérkezne a
lényeg, hogy otthon, a mi kis fenyőnket körbe álljuk, addigra már szinte unott
közönnyel szemlélik az eseményeket.
Így hát, csak is kizárólag a
számunkra fontos, és kedves néhány rendezvényre vagyok hajlandó meghívást
elfogadni. És nagyon igyekszem a jó öreg télapó, és a karácsony valódi renoméját eredeti fényében
helyreállítani.
Persze azért nem teljesen
reménytelen helyzet ez. A nagyok már ezer éve tudják, hogy én meg apa vagyunk a
hunyók, a kicsi meg még az átmeneti állapotban van. Tudja, hogy így van, de vannak pillanatok
mikor nagyon szeretné hinni, hogy még is csak létezik a csoda.
Én mindig azt mondtam nekik, hogy igazából a szívünkben lakik a télapó - ha hiszünk benne. Azért azt láthatják, hogy mit jelent hinni… hogy mama még a mai napig a negyven éves kicsi lányának is a csizmájába csempészi a mikulás ajándékát. És, hogy a legnagyobb, közel tizennyolc éves fejjel még mindig benne van a játékban a kicsi kedvéért, és kiabálva rohan értük az emeletről:
Én mindig azt mondtam nekik, hogy igazából a szívünkben lakik a télapó - ha hiszünk benne. Azért azt láthatják, hogy mit jelent hinni… hogy mama még a mai napig a negyven éves kicsi lányának is a csizmájába csempészi a mikulás ajándékát. És, hogy a legnagyobb, közel tizennyolc éves fejjel még mindig benne van a játékban a kicsi kedvéért, és kiabálva rohan értük az emeletről:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése